*¤*Boldog Karácsonyt!*¤*
Boldog Névnapot!
 
Hírek

 

2024.01.01.

Sziasztok! Sajnos elérkezett ez az időszak is, lassan vízkereszt és a karácsonyi időszaknak vége. Remélem mindenkinek jól telt az ünnepi időszak és sikerült elmerülni a karácsonyi varázslatba. Az oldal most „nyári” pihenőre vonul, de természetesen idén is lesz karácsony, így már november végén várható az oldal frissítése aktivizálása, ha minden jól alakul. Gondoltam arra is, aki nem bírja tovább számolni a napokat, akkor az már láthatja az új visszaszámlálást is, hogy mennyi idő van szentestéig, és szavazás is van új, ahol arra szavazhatsz, hogy várod-e már a karácsonyt.
Mindenkinek  nagyon szép, sikeres és boldog új évet kívánok erre az évre.

Ha van ötleted az oldallal kapcsolatban, vagy csak érdeklődnél az év során, akkor nyugodtan  írj e-mailt a karacsonygportal@gmail.com címre, ami az év minden napján működik.

Üdvözlettel:
A szerkesztő

 

 
Menü
 
Képek
 
Karácsonyi versek
 
Mesék
 
Étel-ital
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2005-07-09
 
Vásárlás
 
Karácsonyról
 
Multimédia
 
Karácsonyi videók/zenék
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Egy kis zene
 
A bujdosó bábuk

Az idő már erősen éjfélnek hajolt. A sötét gyermekszobában mély csönd honolt, csak a kályhában, pattogott még néhány haragos parázs, az öreg fali óra meg fontoskodó hangon ütötte el a tizenkettőt.
Tibor és Linka édesen szunnyadtak ketreces ágyaikban. Hogyisne! Egész délután lihegve gázoltak a friss hóban, lenn az udvaron, künn a kertben, no meg a kert alatti réten is, bár apa szigorúan megtiltotta.

Mikor az óra most elütötte az éjfélt (ráadásul még zümmögött is egyet), a hálószoba csöndjében egyszerre titokzatos hangok emelkedtek. Apró léptek tipegése, mintha egerek futkároznának a padlón, halk hangok sípolása, melyek csodálatosan hasonlítottak emberi beszédhez.

- Jaj, a karom, óh, a karom! - sipította egy vékony hang. S az ágy alól egy kétarasznyi Paprika Jancsi mászott elő, kit Tibor karácsony estéjén kapott. Piros csörgősapkát és kék bugyogót viselt. Tehetséges Paprika Jancsi volt: ha az ember megnyomta a gyomrát, összezörrentett két réztányért, melyet két kezében tartott.
- Jaj, a karom! - sopánkodott az apró legény.
- Mi baj, János gazda? - kérdezte egy másik hang. A közel álló kosárból csinos kis huszár szökött elő, ki két nap óta szintén Tibor szolgálatában állott és aranysujtásos attilát viselt.
- Nagy a bajom, vitéz uram! - jajgatott Jancsi; - képzelje: a gazdánk tegnap kicsavarta a karomat, a kezem most is a hátamon áll.
- Ezen talán segíthetünk, - mondta a huszár. Azzal megfogta Jancsi karját és szépen visszagörbítette drótcsuklyóját.
- Köszönöm alássan, - szólt Jancsi, ki a műtét alatt kissé fölszisszent.
- Aj, - kiáltotta a vitéz, - hiszen a hasad is ki van lyukasztva!
- Nini, arról meg is feledkeztem. A gazdánk tegnap látni akarta, hogy milyen belülről és kivágta ollóval.

Jancsi savanyu arccal tekintett végig magán, amint azonban észrevette, hogy testéből közönséges kóc kandikál elő, hirtelen eltakarta a vágást két réztányérjával, (ő azt szokta mondani, hogy finom lószőrrel van kitöltve.)

- Mi ugyan rossz kezekbe kerültünk; - mondta a huszár búsan, - engem is megmosdattak tegnap a hóban, a bajuszom egészen össze van mázolva.

E pillanatban halk zokogás ütötte meg fülüket: a szoba sarkából újabb alak közeledett feléjük. Linka új bábuja volt, ennivaló csinos baba, vállára hulló arany hajjal, búzavirágkék szemekkel, melyeket le is tudott hunyni, ha lefektették.

A vitéz katonásan szalutált. Régóta ismerte a babát, már a játékkereskedésben is egy állványon laktak, porolások alkalmával hébe-korba találkoztak is.

- Miért sír, kisasszony? - kérdezte résztvevően.
- Nagyon szerencsétlen vagyok, - zokogta a baba. Annyira örültem, hogy végre elhagyhatom a kereskedést, hol egész nap sötét skatulyában kellett feküdnöm, - úgy vágyódtam a csillogó karácsonyfa, s a kacagó gyermekek után! - de most jobb szeretném, ha újra ott lehetnék régi helyemen . . . Szívtelen gyermekek kezébe kerültem. Képzeljék: Tibor úrfi. Leharapta az orromat, azt hitte, hogy csokoládéból van ...

A boldogtalan baba görcsösen fuldoklott, - hallgatói iszonyodva kiáltottak föl. A huszár elfelejtette, hogy nőtársaságban van, s azt találta mondani: terringettét! Aztán vigasztalni kezdték a babát: a huszár azzal, hogy babánál is fő a jó szív, Jancsi pedig azzal, hogy vannak művészek, kik egy kis viaszból új orrot tudnak csinálni.

- Ha már első nap így bánnak velünk, - mondta a baba, - mi lesz később, ha ránk untak?
- Fogadni mernék, - jegyezte meg Jancsi, - két hét múlva már dirib-darabra leszünk tépve.
- Én nem félek a haláltól, - szólt a vitéz, - de mégis szomorú dolog egy vásott gyermek keze alatt elpusztulni.

Mindhárman elhallgattak, végre a huszár elszántan mondta:
- Barátaim! Ezt nem tűrhetjük, indítványozom, hogy meneküljünk innen. Szökjünk vissza a játékkereskedésbe, ott feküdjünk szépen régi skatulyáinkba; meglehet, hogy jövő karácsonykor jobb kezekbe kerülünk.

Jancsi rögtön beleegyezett a tervbe, a baba kissé ellenkezett. Végül azonban ő is rávétette magát.
A szoba ajtaja csukva volt. Jancsi, aki tudott tornászni, fölmászott a kilincshez és belecsimpaszkodva addig rángatta, míg az ajtó halk zajjal meg nem nyílt.
A szökevények dobogó szívvel lesték, nem ébredt-e föl valaki, aztán lábujjhegyen kisompolyogtak a folyosóra.

Alig haladtak néhány lépést, midőn a baba, aki előre ment, ijedten fölsikoltott. Az utat egyike amaz éjjeli fenevadaknak állotta el, melyeket az emberek egereknek szoktak nevezni. Az egér csillogó szemekkel, haragos cincogással csapott eléjük. A huszár kardja után nyúlt, oh! most jutott csak eszébe (mit ismerősei előtt gondosan titkolni szokott), hogy a kardot nem lehet kirántani: egy darabból van készítve. Szerencsére ott volt Paprika Jancsi, az az egér orra előtt hirtelen összecsapta két réztányérját - csin! A fenevad megrökönyödött és hosszú szökésekben iramodott barlangjába.

A bujdosók, a huszárral élükön, tovább mentek. A folyosón találtak egy elejtett kötőtűt; a huszár magához vette, jó lesz lándzsának.

Most már csak egy valakitől féltek: Kokótól, a papagálytól. Az öreg a folyosóajtó mellett lakott állványán; árulkodó, zsémbes madár volt, néhány gorombaságot tudott emberi nyelven rikácsolni, ezért azt képzelte, hogy ő a föld legnagyobb tudósa. A bábukat ki nem állhatta, s ha csak szerét ejthette, feléjük vágott kampós csőrével. A menekülők attól tartottak, hogy Kokó, ki álmatlanságban szenvedett, mint a legtöbb öregúr, föl találná lármázni az egész házat.

- Ohó! Ohohó! Szöktök? Szöktök?! - kiáltotta most egy hang a homályból. Nem Kokó volt, hanem egy förtelmes kis néger, ki egyéb csecsebecsék társaságában a sarokállványon állt. A bujdosók látásból ismerték, de nem barátkoztak vele, nagyon közönséges gipszfigura volt, egyebet se tudott, mint vigyorogni.

A kormos fickó most majomügyességgel lekúszott állványáról, aztán cigánykerekeket hányva karikázott a három szövetséges körül.

- Hallod, Ali basa, - mondta Jancsi a feketéhez, - csak nem fogsz ránk árulkodni?
- Dehogy! - vigyorgott a szerecsen, - én is veletek szököm!

Mit volt mit tenni, magukkal kellett vinniök a fekete fickót. Jancsi talált a földön egy régi levélborítékot, ebbe lyukat vágtak, s belebujtatták a szerecsent, hadd legyen valami ruhája.
Kokó aludt, így szerencsésen kiértek a pitvarba. A baba ijedten tekintett végig a nagy udvaron: - Istenem, hát ilyen nagy a világ!?

- Még sokkal nagyobb, - bizonykodott Jancsi; - én egyszer végigröpültem a fél világon, mikor Tibor úrfi ledobott a padlásablakból.

A fellegek közt óriási arany korong úszott, sápadt fénnyel árasztva el az udvart.

- Mi az odafönn? - kérdezte a baba.
- Az éjjeli nap, - magyarázta Jancsi, ki szeretett tudományával kérkedni.
- Istenem, én félek, jobb szeretnék visszafordulni, - mondta a baba.
A huszár azonban kezén fogta.
- Legyen nyugodt, kisasszony, én megvédem utolsó csipet lószőrömig.

Az udvaron mély hó volt, a baba vigyázva tipegett a huszár után. A szerecsen hátul ment és mezítelen lábain ugrálva, dideregve kiáltotta: ohó!
Melegebb égaljhoz volt szokva.
Jó ideig haladtak, a szegény baba térdig gázolt a hóban és halálra fáradt volt.

- Nem tudok tovább, - mondta, pedig még csak az udvar végén voltak.

Szerencsére, volt a közelében ház; nagy nyitott kapuja mellett hosszú vaslánc függött.

- Sobri komondor szállása, - mondta Jancsi, - oda betérhetünk, a komondor jó ismerősöm. Sobri nem volt honn, éppen hivatalos szemlét tartott a kert-kerítés mellett. A társaság befészkelte magát a meleg, zizegő szalmába, s amint fáradt tagjaikat jóltevő meleg kezdte átjárni, csakhamar visszatért bátorságuk is.

A szerecsen jó kedvében valami négertáncot kezdett járni, furcsán kalimpálva lábával és rekedt hangon dalolva, Paprika Jancsi előkereste réztányérját s muzsikált hozzá. A baba ezüst hangon kacagott. Aztán az indulásra gondoltak.
- Ő nagysága bajosan fog gyalogolhatni, - mondta Jancsi, - majd körülnézek a közelben, hátha találok bérkocsit vagy legalább omnibuszt. A ketrec mellett most hirtelen hatalmas, fehér alak ágaskodott föl ...
- Uram Isten! - kiáltott Jancsi rémülten, - jegesmedve!
Nem volt jegesmedve, hanem fehér nyúl, Tibor úrfi tengeri nyula. A füles maga is megszeppent és hátsó lábaira ülve ijedten mozgatta hosszú fülét.
Paprika Jancsi illedelmesen jó estét kívánt neki, aztán elmondta, mi járat-ban van. A nyúl kíváncsian végighallgatta, majd búsan mondta: bizony, János úr, nem csodálom, hogy elhagyja a házat, nekem is nehéz sorom van: Tibor úrfi mindig a fülemnél fogva hurcol. . .
- Akkor tessék velünk tartani, - indítványozta Jancsi, - jöjjön a játék-kereskedésbe.
- Vannak ott nyulak?
- Hogyne volnának! - fehér, fekete nyulak, apró kocsin ülnek, előttük egy dob, ha az ember húzza a kocsit, ütik a dobot ...
- Az kellemes lehet, - mondta a nyúl. - Nem is lehet nehéz megtanulni. Mit kapnak enni?
- Enni ? - szólt Jancsi, - azok nem éhesek, mert ki vannak tömve szalmá-val, ön is kitömetheti magát...
A nyúl nem értette ugyan meg teljesen a dolgot, de azért ráállt. Jancsi elve-zette a kutyaólhoz és bemutatta társainak. Mikor a nyúl meglátta a babát, cso-dálkozva meresztette rá nagy üveges szemeit, a szerecsentől kissé megijedt s izgatottan mozgatta orrát.
A huszárnak jó ötlete támadt.
- Ha Nyúl úr szíves lenne megengedni, hogy a hátára üljünk, akkor szépen lovagolhatnánk.
A nyúl jószívű fiú volt és nem ellenkezett.
A huszár a nyakába ült, a két hóna alá fogva a hátas füleit, aztán jött a baba, Jancsi és végül a néger, szorosan egymás derekába fogódzva.
- Mehetünk! - kiáltott a huszár. A nyúl néhány jó nagy szökést tett.
- Ohó! - kiáltott a néger, ki a hóba pottyant. A nyúl bocsánatot kért és megígérte, hogy lassabban fog menni, aztán hason kúszva, hosszú léptekben haladt előre.
Pompásan ment. Gyorsan haladtak végig a kerten és mivel a rétre vezető rácsos ajtó szerencsére nyitva volt, csakhamar künn voltak a hóval borított síkon.
A hátas egyszerre megállt és szimatolni kezdett, hosszú fülei idegesen mozogtak.
- Mi baj ? - kérdezte a huszár.
- Azt hiszem, Sobri komondor jön.
És valóban, a kerítés mögül csaholva vágtatott elő a komondor. Érezte, hogy kerületében valami rendetlenség történik. A nyúl egyszerre elvesztette minden bátorságát, megfeledkezett mindenről és hanyatt homlok neki iramodott a rétnek ... Az egész társaság mindjárt az első szökések után a hóba szédült. Megdermedve a félelemtől, visszafojtott lélegzettel feküdtek ott, míg Sobri, aki nem ismerte a tréfát, ha hivatalában volt, sorra szaglálta őket. Aztán elvetette magát s a nyúl után vágtatott és hosszú ívben visszakergette a kertbe. A többi szökevénnyel nem törődött többet.
A huszár volt az első, ki ismét talpon volt, aztán fölsegítette a babát és Jancsit.
- Hol van a szerecsen? - kérdezték.
Az szegény rosszul járt, esésközben egy mérföldkőre zuhant és gyászos halálát lelte, gipszdarabjai ott feketéllettek a hóban. A baba elfedte szemeit az irtóztató látvány elől . . .
A bujdosók belátták, hogy legjobb lesz visszatérni a házba.
Mentek, mentek, sokáig mentek, egy-két óra is elmúlhatott már és még egyre nem láttak mást, mint havat, kétségbeejtő fehér havat.
- Úgy látszik, eltévedtünk, - mondta a huszár. A baba szomorúan jelentette ki, hogy ő nem tud már tovább menni, de kérte társait, hogy mentsék meg saját életüket és hagyják magára. A huszár hallani sem akart erről.
- Együtt éltünk, együtt halunk!
Paprika Jancsi komolyan hagyta rá, hogy legyen úgy! A baba nagyon fázott és remegve támaszkodott a huszár karjára. Később elgyengült és térdre esett. A vitéz melléje térdelt és testével védte az éles hófúvás ellen. Jancsi is nehéznek érezte már fejét s leült a hóba.
Sok idő múlt el így, a hó már félig eltakarta a három barátot, Jancsinak már csak a piros sapkája látszott ki ...
A baba sápadt mosollyal nézett barátjára, beszélni már nem tudott. A huszár kétségbeesetten tekintett végig a végtelen hósíkon, mely halottas lepelként borult a rónára.
Odafönn az égen az öreg Tél hajtotta jegesmedve nyáját, amint lomhán összetorlódtak, mérgesen csördített közéjük viharkarikásával, a fehér pelyhek csak úgy porzottak.
- Havazik, - mondták az emberek. Már virradni kezdett, a huszár nehéz pillákkal tekintett körül. Semmi segítség? E pillanatban zavaros hangokat hallott a távolból, a fehér síkon ugrándozó, fekete foltok közeledtek.
Hollók voltak; egy lármás hollótársaság, mely kiáltozva és veszekedve indult zsákmány után. A szegény huszár szíve összeszorult: ha a vad martalócok észreveszik, el van veszve. Egy vén holló, kinek feje már kopaszodni kezdett, most meglátta a baba aranyhímzésű ruháját. Tolvaj szemei csillogtak a kapzsiságtól, s öröm-krákogással esett neki . . .
Alig hogy rút csőre megérintette a babát, hatalmas ütés koppant a fejére, a huszár fölemelt lándzsával állt előtte. A rabló visszaszökött, aztán széteresztett szárnyakkal csapott támadójára. Rekedt káromlására elősiettek cinkosai is, most az egész falka megrohanta a vitézt, ki testével védte a kiszenvedett babát.
Az egyenlőtlen harcnak csakhamar vége lett: egy csőrvágás elzsibbasztotta a hős karját, egy második halálosan érte homlokát ... A huszár haldokolva esett a baba mellé.
A rablók éppen fosztogatásnak akartak látni, midőn közeledő lépteket hallottak, erre lomha szárnycsapásokkal föllendültek a ködös magasba . . .
Az úton egy asszony jött, a tejes asszony, aki a reggeli tejet vitte a házba. Az anyóka most lehajolt s csodálkozva tekintett a hóban fekvő bábukra, aztán fölszedegette őket, megtisztította a hótól és kötényébe rakta. Kissé távolabb ismét megállt s egy kis négerfiú eltört gipszszobrát emelte föl.

*

Linka és Tibor az asztalnál ültek és nyugodt lelkiismerettel aprították reggeli tejükbe a vajaskenyeret, midőn apa szigorú arccal lépett a szobába.
- Gyerekek, hol jártatok tegnap délután, mikor a mamával a néninél voltam?
Linka és Tibor ijedten tekintettek össze.
- Csak az udvaron játszottunk egy kicsit ... - mondta Tibor elvörösödve.
- A réten nem jártatok?
A két testvér lesütötte szemeit, mindkettőnek szája sírásra állt.
Apa szigorúan mondta: Engedetlen, rossz gyermekek vagytok. Tilalmam ellenére kifutottatok a rétre, - a kis gipsznégert összetörtétek, - a játékszereiteket meg elszórtátok. A drága bábuk mind tönkrementek az éjjel a hóban. Ezért bűnhődni fogtok. Nem kaptok semmiféle játékszert mindaddig, míg be nem bizonyítottátok, hogy érdemesek vagytok rá. Úgy lesz!
Mikor apa kiment, Linka és Tibor keserves sírásra fakadtak. A mama vallatóra fogta őket, - beismerték, hogy jártak a réten, de a bábuikat nem hagyták ott, biztosan tudják, hogy nem hagyták ott . . .
Mivel én nem hihetem, hogy egy gyermek saját anyja arcába hazudni tudjon, föl kell tennem, hogy igazat mondtak s hogy a bábuk csakugyan maguktól mentek a rétre, amint azt elmondtam.
Mit gondoltok gyerekek?

 
Visszaszámlálás

 
Karácsonyfa
 
Egyéb Leírások
 
Ajándék ötletek
 
Dekorációk
 
Karácsonyi linkek
 
 
Történetek
 
Karácsonnyal kapcsolatos
 
Látogatók tanácsai
 
Karácsonyi Filmek
 
 
 
Szavazás
Várod már a karácsonyt?

Igen
Nem
Minden nap karácsony
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Hogy tetszik az oldal?

Nagyon tetszik
Elmegy, de lehetne jobb is
Most voltam itt utoljára
Nem tetszik
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!