A szeretet ünnepe manapság "ajándékozási láncreakció", melyből nem maradhat ki a titkárnő, a főnök és könyvelő sem. A PR korában nemcsak baráti, hanem "üzleti típusú" szeretteinket sem lehet elhanyagolni, sőt, gyakran el is várják már a kedves gesztusokat. Nem mindegy azonban, hogy milyen formában adjuk át a jól megérdemelt ajándékokat.





A fogyasztói társadalom karácsonyainak egyik nemkívánatos velejárója, hogy azoknak is kell apró meglepetéssel kedveskedni, akiket legszívesebben elfelejtenénk az év utolsó napjaira, januártól úgyis látjuk őket eleget. E kellemetlen helyzeten enyhíthet az a szeretetteljes, baráti hangulat, mely karácsony környékén rátelepszik mindenkire, ilyenkor még azokkal is kedvesebbek tudunk lenni, akik pedig nem sok okot adtak rá.

Marad viszont a tépelődés, hogy kinek mit adjunk. Munkahelyi környezetről lévén szó, legtöbben rögtön a dizájnos irodai kiegészítőkre gondolnak. Egy-egy IKEA-szemétkosár vagy kis színes irattartó, pohárka, asztaldísz könnyen beszerezhető, viszonylag költségkímélő (bár a trendi dizájnt azért jól meg kell fizetni, még egy ceruzatartónál is), ám annál személytelenebb.

Kedvességek saját kezűleg

Másik megoldás, ha nem a funkciót, hanem az esztétikumot tartjuk szem előtt. Ez már jóval több fantáziát igényel, ám elég egyféle ajándékot kitalálni, nyugodtan adhatjuk azt minden ismerősünknek, akár kis variálással is. A kreatív hobbi-mánia időszakában igazán nem nehéz ilyen meglepetéseket gyártani. Nagyon aranyos ajándék például az elegáns üvegekbe rejtett, fűszerdarabokkal ízesített olaj, aromaecet vagy éppen ízlésesen kinéző, fűszeres-vaníliás kompótot (például birsalma) is rakhatunk egy kicsi üvegbe.

Az üvegek száját díszíthetjük viasszal, szalagokkal, szárazvirággal, vagy csak egyszerű nagymamás módra kockás anyaggal. Ezeket nem muszáj elfogyasztani, szépen mutatnak önmagukban is a polcon. Ha mégis valami ehetőt akarunk adni, készítsünk saját süteményestálat: 6-8 féle szép aprósüteményből rakjunk néhány darabot egy kis karácsonyi mintás papírtálcára, és csomagoljuk be celofánba. Ez igazán nem kerül sokba (legfeljebb időben), és talán a legegyedibb ajándék.


Adni is tudni kell

Akármit is adunk, adjuk intelligensen. Unalomig ismételt az árcédula kötelező eltávolítása, de arra is figyeljünk, hogy ne essünk bele az ajándékozás örök csapdájába. Ha olyan ajándékot veszünk, amit a szemünk előtt kellene használnia-hordania az ajándékozottnak, mindig fennáll a veszélye, hogy nem tetszik neki, és ha ezt nem kezeljük okosan, irtó kínos helyzetek fordulhatnak elő. Vagy nem rakja ki például asztalára az általunk aranyosnak gondolt kis apróságot, és akkor az ajándékozó sértődik meg, vagy kirakja, és akkor neki lesz kellemetlen egész nap azt a giccses szerencsétlenséget bámulni. Ha megértjük, hogy ez a kötelező ajándékozás tulajdonképpen csak gesztus, és az ajándék maga mellékes, mindjárt könnyebb kezelni ezeket a helyzeteket is.