A ?hivatalos? évszakváltás küszöbén mondogatták régen ezt a népi megfigyelést: ha korábban beköszönt a keményebb tél, akkor előbb véget is ér majd, s nem rontja meg a tavaszt. Ezt onnan is tudni lehetett, hogy milyen idő volt nov. 25-én Katalin napján. December huszonkettedikéig, Zénó napjáig (reggel 8 óra 44 perckor van a téli napfordulat) a népi kalendárium is igen zsúfolt emlékeztetővel színesíti az ünnepvárás adventi hangulatát. Régebben ? a Lucát követő ? Szent Nikázius vértanú napját is számon tartották a karácsonyra készülődők, főként a gazdasszonyok. Ez a dátum jelezte a házkörüli rendcsinálás kezdetét.

Pucérkodás
Féregűző nap lévén Baranyában a viccelődő férfiak azt javasolták az asszonyoknak, hogy hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a patkányokat, egereket. Másfelé elegendőnek tartották a ?védekezéshez?, ha a féregűző Szent nevét a küszöbre írták.

Az esztendő legrövidebb és rendszerint legködösebb napjait enyhítette ? tizenhetedikén ? Szent Lázár névünnepe ? a hiedelem szerint. A bibliai Mária és Márta fivérét Jézus támasztotta fel, s Lázár lett a betegek védőszentje. Róla, az elesettek és a koldusok patrónusáról írta a XX. század elején, a nyomor miatt ?lázadó? Ady Endre a következőket:
?...szomorúan jön meg Az öreg Lázár a Bibliából S a gazdagok félve köszönnek...?

Betlehemezés
A karácsonyt megelőző héten jártak ? és a falvakban még ma is sok helyen él még ez a szokás ? a gyerekek betlehemezni. A kis Jézust köszöntő betlehemi zarándokokra emlékeztetően: subába öltözött pásztorokként, aranypapír koronás, fehér inges főangyal, ún. gyolcsinges kisangyalok közreműködésével vitték ?Betlehem énekit?, egyházi dallamokkal, hogy adjanak nekik némi jutalmat. A betlehemjárás (vagy betlehemi játék) a legjelentősebb drámai népszokások közé tartozik. Jézus születésének megjelenítése mellett: sokféle, más-más eredetű emlékét is magába olvasztotta régi kultúránknak. Ebben a sokszínűségben van a vallásos jelentésen túlmenő, maradandó, kulturális értékeket is közvetítő hatása.

Nagy László testvéröccse, a szintén neves Ágh István írása is ezt érzékelteti:
?Három pásztorok voltunk a későbbi vízkereszti háromkirályok. Amikor a harmadik pásztor, az öreg fölállított bennünket a Keljetek föl, pásztorok, pásztorok, nagy örömet mondok dallamával, elmeséltük vágyas álmainkat olyan hosszú kolbászról, aminek egyik vége a Tiszába, másik a Dunába ért. A legendák juhászaiból elevenedtünk meg. Szokásaink nemcsak őseink szokásairól, hanem a világról való gondoskodásainkról is vallottak?

A disznóölés ünnepe
December 21 ? amit a népnyelv Hitetlen Tamás napjának is nevez ? a disznóölésre legalkalmasabb nap. Az ilyenkor levágott állat szalonnája nem avasodik meg. A Tamás-napi hájat gyógyításra is használják. Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink, de csak akkor, ha a leányok vállukkal megrázzák a kerítést s amerről kutyaugatást hallanak onnan érkezik majd a kérő.